A pályán jó játékosok, az életben jó emberek

  • Hoya-Pannon Egyetem Veszprém
  • 2019.08.08
  • 16:54
  • veszpremkosar.hu
Beszélgetés Csorvási Leventével, a Hepp Kupa-címvédő, bajnoki ezüstérmes HOYA-Pannon Egyetem Veszprém férfi kosárlabdacsapatának menedzserével.

Sok jó ember kis helyen is elfér – tartja a mondás. A HOYA-PE Veszprém kicsiny háza tájára viszont nemcsak jó emberekből, hanem jó játékosokból is bőven jutott a 2019/20-as idényre. Mindezek kapcsán az egyesület újonnan igazolt kosárlabdázóiról, illetve a játékospolitika irányvonaláról Csorvási Leventét, a klub Amerikai Egyesült Államokat is megjárt menedzserét kérdezték.

A klub történetének legeredményesebb idényét zárta a Hoya - Fotó: veszpremkosar.hu

– Egy korábbi beszélgetés alkalmával az egyesületeteket üzemeltető gazdasági társaság ügyvezető igazgatója, Naményi Miklós úgy fogalmazott, hogy az idei évad az első, amikor játékosok helyett embereket igazoltatok. Mit gondolsz erről?

– Azt, hogy nem véletlenül fogalmazott így az ügyvezetőnk. Ugyanis valóban minden új játékosunkkal külön-külön leültünk nemcsak tárgyalni, hanem beszélgetni is. Igaz, ismertük már őket korábbról is, tudtuk, hogy rendkívül jó csapatemberek. Ezért is voltak ők a kiszemeltjeink: nem a statisztikájukat tartottuk mérvadónak. Sőt, bátran merem azt állítani, hogy emberileg abszolút megtaláltuk a legjobb magyar kosárlabdázókat erre az idényre.

– Négy játékost igazoltatok a nyár folyamán. Mucza Tamás, illetve Füzi Róbert egyelőre még a fiatalszabálynak is eleget tesz. Tudatos volt a két fiatal szerződtetése?

– Abszolút az volt. Pontosan a fiatalszabály miatt már a tavalyi idény alatt is nyitott szemmel kellett járnunk, hiszen nehéz a merítési lehetőség: nagy a verseny a fiatal tehetségekért. Fontos hangsúlyoznom, irányelvünk volt, hogy legalább két ilyen korú fiatalt tudjunk szerződtetni, ugyanis véletlenül sem szeretnénk, hogy a túlterhelés vagy a sérülésveszély esélye fennálljon.

– Hogy látod, komoly potenciál lapul a két fiatal tehetségben?

– Valódi csiszolatlan gyémántok. Ezt bizonyítja, hogy korábban voltak már csapattársak is, méghozzá a nemzeti alakulatban: előbb az U16-os, utóbb pedig az U18-as válogatottban. Tomi egy nagyon jó képességű, erős, dinamikus játékos. Igazán sok tehetség lapul benne. Ahogy Robiban is, aki hihetetlen jó dobótechnikával rendelkezik, s egy tökös, igazán rendes gyerek. Nem lehet hiányérzetünk egyikükkel kapcsolatban sem.

– A szintén frissen igazolt Czirbus Józsefnek még az NB I/A csoportjából is volt ajánlata. Valamiért ő mégis az NB I/B Piros csoportjában szereplő Veszprémet választotta.

– Így igaz. Máig jól emlékszem arra a napra, amikor Mérész Csaba vezetőedzővel elindultunk Székesfehérvárra, hogy leülhessünk beszélgetni Józsival. Czirbus nem is köntörfalazott, őszintén elmondta, hogy A csoportos ajánlata is van, viszont az itteni koncepció tetszik neki, így pedig örömmel csatlakozik hozzánk.

– Czirbus emberi tulajdonságai is abszolút beleillettek a rendszerbe?

– Fogalmazhatnánk úgy is, hogy Józsi a követendő példa: annak ellenére, hogy mindösszesen csak 24 éves, elképesztő tapasztalattal rendelkezik. Nem megfeledkezve arról sem, hogy a fizikális képességei is lenyűgözőek. Olyan, akár egy atléta: végletekig terhelhető. Emellett lelkiismeretes, korrekt ember. Igaz, egy kicsit csöndes, de annál jobb indulatú.

– Végül, de nem utolsósorban már csak egy játékos maradt: maga a rutin megtestesítője, Medve Máté.

– Szívből remélem, hogy Máté igazi vezére lesz majd az együttesünknek. Ugyanis a tulajdonságai mellett a kellő rutinja is megvan hozzá. Körtélyesi Gerivel már játszott együtt Pakson, így jól ismerik egymást. Úgy gondolom, ha baj lesz, ketten együtt komoly lelki támaszt nyújthatnak majd mind a játékostársak, mind az edzők, mind a vezetőség felé. Emberileg pedig, szerintem őt senkinek sem kell bemutatnom…