Magyarország első számú sportnapilapjának szerkesztősége hét évvel ezelőtt gondolt egy merészet, összeverbuvált egy bloggerekből álló csapatot, majd a kezükbe adta a hatalmat, pontosabban a billentyűzetet. Röviden így lehetne leírni a nemzetisport.hu égisze alatt induló Népsport blogcsoport születését, amely a Hatosfal mellett számos sportágspecifikus aloldalt indított hódító útjára a 2010 őszén.
Peresztegi Csilla
A kézilabda szimpatizánsai az elmúlt hét évben több formában és helyen is találkozhattak a szépen lassan mértékadó médiummá formálódó Hatosfallal, amely ma már önálló oldalként funkcionál. Egy dolog azonban változatlan maradt: a véleményszabadság – nyomatékosította Peresztegi Csilla, veszprémi blogger, aki a 2010-es alapítás óta tagja a szerzői csapatnak. A bloggerek szemüvegén keresztül a hazai Bajnokok Ligája résztvevő együttesek, valamint a férfi és női kézilabda-válogatottak életéről olvashatunk a megszokottól merőben eltérő köntösben.
A véleményszabadsághoz szókimondó stílus is párosult, s így vagy úgy, de a Hatosfalon megjelent írások egyhamar beszivárogtak a kézilabdás társadalom mindennapjaiba. Országos médiumok hivatkoznak az ott megjelentekre, beszédtémát szolgáltatnak a lelátókra, de talán a posztok vitaindító jellege tette igazán népszerűvé a hiánypótló kezdeményezést. – Első perctől fogva hidegen hagytak minket a nézettségi mutatók. Szerelemből vágtunk bele, s ma is hobbiként tekintünk az írásra, nem pedig kereseti lehetőségként. Akkor is lejegyezném valahova a véleményem, ha senki sem olvasná. Talán abban léptünk valamennyit előre az évek során, hogy ma már próbáljuk rentábilissá tenni azt, hogy igen sok időt ölünk az oldal üzemeltetésébe – árulta el Peresztegi Csilla, akit MomirCsilics néven ismerhetnek olvasói.
A „művésznév” háttértörténete egyébként nem a Telekom szerb sztárjának, Momir Ilicnek imádatából fakad. Mindössze ez passzolt Csilla keresztnevéhez az éppen csúcson lévő kézisek közül.
A Hatosfal stábja nem riad vissza attól, hogy a sportág szakmai kérdéseibe is belebonyolódjon. Adódik a kérdés, honnan fakad az ehhez szükséges ismeret. – Jómagam huszonöt évig kézilabdáztam, de a többi kollegám is rendelkezik némi múlttal a kézilabdapályáról. Emellett az átlag szurkolónál talán nagyobb a rálátásunk a klubok körül folyó háttérre, s az sem mellékes, hogy több ezer kézilabdameccset láttunk az évek során – válaszolta a blogger, aki korántsem tartja magát tévedhetetlennek.
A szerzők egymás írásait is megvitatják, értékelik egy-egy „kényes téma” megjelentetése előtt, ez is egyfajta kontroll, ami a túlzott szubjektivitást igyekszik koordinálni. – Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Hatosfal cikkeiben nem általánosan elfogadott tézisekkel, hanem egyének véleményével találkozik az olvasó – tette hozzá.
Mint mondta, a Hatosfal legnagyobb értékének épp azt a közösségépítő erőt tulajdonítja, amit egy-egy vitatott poszt képes generálni. Ilyenkor kommentek formájában olyan beszélgetés veszi kezdetét, amely újabb gondolatokat kérdéseket szül vagy válaszol meg.
– Nehéz kordában tartani azt, hogy miről érdemes írni és miről jobb hallgatni. Óriási szabadságunk van. Ha nekem tele a tudatom valamivel, azt leírhatom, s senkinek sem kell megfelelnem. Felesleges fröcsögésbe nem kezdünk, annak nem látjuk értelmét. Lehet, hogy korábban voltak olyan kirohanások, amikre, ha aludtunk volna még egyet, akkor finomabbra sikerülnek, de ez a műfaj sajátossága. Akadt olyan cikkem, ami igen komoly vihart kavart az újságírók és a szurkolók között is, s azt is megkaptam már, hogy elfelejtettem, hogy a billentyűzet fegyver. Ezeket bloggerként vállalni kell. Van, hogy elővesznek, máskor meg dicséretet kapunk, de sosem ártanék szándékosan a veszprémi klubnak vagy a magyar kézilabdának – hangsúlyozta.
A közeljövő terveiről is szó esett: az elképzelések szerint az angol nyelvű megjelenés felé nyithat a blog.
Hatosfal - A kézilabda blogja
Hatosfal: kizárólag kézilabdáról, a világ legjobb sportjáról, amiben minden összegyűlt, ami a többi labdajátékban jó.
