Komoly szerepet szánnak neki

  • Hoya-Pannon Egyetem Veszprém
  • 2017.07.25
  • 19:11
  • veszpremkosar.hu
Beszélgetés Kovács Somával, a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém új szerzeményével, aki előrelépésnek tartja, hogy a karrierje mifelénk íródik tovább, s akinek ellenfélként ritkán remegett meg a keze a Vetési gimnázium tornatermében

– Igazán sportszerűtlen lenne, ha ebben a kánikulai hőségben rögvest a kosárlabdáról diskurálnánk, így felvezetésként mesélj inkább arról, hogy hol és miként telik a nyarad? – kezdte a beszélgetést a veszpremkosar.hu.

– A holt idény jelentős részét a szülőföldemen, Kecskemét környékén töltöttem, ahol bármily’ furcsán hangzik, naponta két edzéssel készültem a következő szezonra – mondta az elsősorban hármas-négyes poszton bevethető huszonhat esztendős kiválóság. Az előző kiírás végén, a felsőházi play-off előtt megsérült a bokám – éppen egy Kámán Tamásék ellen vívott csata során, természetesen mindenkitől függetlenül, véletlenül –, ezért az elmúlt hetekben sok futással és kondicionáló-termi gyakorlással próbáltam magam újra tökéleteshez közeli (erő)állapotba hozni. Bár minél fittebben szeretnék Mérész Csaba vezetőedző első augusztusi foglalkozására jelentkezni, azért nyáron a magyar tenger északi- és déli-partján is megfordultam néhányszor a kedvesemmel.

– Tudod már, hogy mikor költözöl a királynék városába?

– Mivel augusztus hetedikén kezdődik az alapozás, úgy tervezem, hogy az azt közvetlenül megelőző hétvégén teszem át hozzátok a székhelyem. Egy ottani bérleményben azzal a Lakosa Ákossal lakom majd együtt, akivel gyermekkoromban már játszottam a Hírös-városban, s aki hozzám hasonlóan a klub új igazolása. Persze a legjobb az lenne, ha a barátnőmmel tölthetném az itteni szabadidőmet, ám őt a tanulmányi és munkahelyi elfoglaltságai a fővároshoz kötik. A szóban forgó ingatlant korábban Helmeczi András és az egyesülettől nemrég elköszönt Jilling László használta. A minap sikerült körbejárnom, nekem tetszik és jó környéken épült.

Kovács Soma

– Mi volt az első reakciód, miután értesültél a mieink megkereséséről?

– Örültem az érdeklődésüknek, vagyis, ha arra gondolsz, az átigazolásomat illetően nem kellett nehéz döntést hoznom. Mivel máshonnan is voltak – mondjuk úgy – ajánlataim, egyeztettem az ügynökömmel, aki rám bízta a választást. Magától értetődően nem kellett sokat „agyalnom”, lévén, a veszprémi az egyik legerősebb keret a másodosztályban, ráadásul a helyi elöljárók komoly terveket fektettek le a jövőt illetően. Nekem egyértelműen előrelépés a bakonyi megyeszékhelyen játszani. A párom, Edina sem befolyásolt abban, hogy mire jutok – talán ő sem bánkódott az elhatározásom okán, ugyanis Veszprém közelebb van Budapesthez, mint Győr.

– Ezzel szemben gyanítom, hogy a győri szakmai stáb nem gyújtott örömtüzet, mikor meghallották, hogy miben „sántikálsz”…

– Úgy érzem, izgalmas helyzet kezd körvonalazódni a kisalföldi megyeszékhelyen. Mivel az ottani tárgyalásaink elhúzódtak, hovatovább nyomban lecsaptam a veszprémi funkcionáriusok ajánlatára. Azt vizuálom, hogy nem elsősorban az én távozásom miatt, de meggyengül a tavasszal látott Rába-parti keret.

– Máshonnan is csábítottak?

– Egy-két NB I/B-s alakulattól érkezett „útmutató”, de miután befutott a veszprémi ajánlat, lezártuk a függőben lévő ügyeket, kérdéseket.

– Számodra az előző állomáshelyeid miről maradnak emlékezetesek?

– Kecskeméten nőttem fel, ott kaptam meg a sportági alapokat. Alig múltam tizenhét éves, mikor az akkori liga Keleti-csoportjában szerepelt Univer KSE-ben kilences pont- és hármas lepattanó-átlaggal rendelkeztem. Később a Kanizsa KK-hoz kerültem, majd négy idényen át az élvonalbeli Kaposvári KK-ban játszottam. Utóbbi helyen bárhogy is akartam, nem tudtam alátámasztani a képességeimet, nyúlfarknyi szereplési lehetőséget kaptam, sajnos peremember lettem.

– A 2015/2016-os pontvadászatban már a Rába-partiaknál pattogtattál, s ezen szezonban pompás produkcióval szolgáltál az alapszakaszban – ami a számok nyelvén: húszas pont-, kilences lepattanó-, kettes gólpassz-, két és feles szerzett labda-, öt kiharcolt fault- és huszonhat és feles teljesítményindex-átlagot jelentett mérkőzésenként…

– Vitathatatlan, hogy a két győri évem jól sikerült, s megbecsült tagja voltam a játékos-keretnek. Noha a legutóbbi idényben is kitettem magamért, éreztem, hogy egy új közegben ennél is többre lennék képes, a jövendőbeli csapatommal még jobb eredményt érhetnék el.

– Utánanéztem, korábban többször is kibabráltál a veszprémi együttessel…

– Érdekes, a Vetési gimnázium tornatermében tényleg ritkán muzsikáltam rosszul, a kezem nem gyakran remegett meg. Az utolsó ottani mérkőzésem még sem a jó produktivitásom miatt marad emlékezetes, mert hamar kipontozódtam – ez annak is volt betudható, hogy a jövőbeli csapattársaim remekül felkészültek belőlem –, majd jött az említett, súlyos bokaficam. A sérülés következtében a bajnoki „túlórában” már elvétve léptem pályára, de a kisalföldi cimborák így is megszerezték a hatodik helyet.

– Az értő szemek mit mondanak: mi tekinthető a játékod erősségének, s mi az, amiben még fejlődhetsz?

– Szerintem a magasságom ellenére mozgékony vagyok, ez pedig jól „fizet” a lepattanó-szedéskor. Az utóbbi időben a triplakísérleteimet is jó hatásfokkal értékesítem. Ugyanakkor lehetnék kicsivel gyorsabb, mint ahogy a játék közbeni súlypontomat is vihetném lejjebb. A közelmúltban több kilónyi izmot „pakoltam” magamra, ezért veszítettem a robbanékonyságomból.

– Némiképp már érintetted, mit tudsz valójában a veszprémi társaságról?

– Úgy értesültem, hogy a csapat 2018. tavaszán szintén döntőbe jutna, ennek természetesen szeretnék tevékeny részese lenni. Egyelőre igazán konkrét megbeszéléseken még nem vagyunk túl Mérész-mesterrel, arról ellenben már társalogtunk, hogy Körtélyesi Gergellyel lehetek a magas posztokon, de más szerkezetben is számol velem. Úgy vettem ki a szavaiból, hogy komoly szerepet szán nekem, én pedig sem neki, sem az itteni sportbarátoknak nem akarok csalódást okozni. Egyébiránt Lakosával és Helmeczivel már játszottam együtt a korosztályos válogatottban, így lesznek majd számomra régi-új arcok az első tréningen.

– A mai magyar mezőnyben kinek a játéka tetszik leginkább?

– Sosem állítottam magam elé példaképeket, viszont a szolnoki Vojvoda Dávid „műsorát” általában öröm nézni.

– Mit csinálsz, ha a kezedben éppen nem kosárlabdát fogsz?

– Amikor csak tehetem, a barátnőmmel vagyok, aki több mint négy és fél éve van mellettem. A kapcsolatunk érdekében már sok áldozatot hoztunk, a képzeletbeli sor elejére a sok utazgatást tenném. Immár ő is tudja, hogy a hazai fellépéseinket péntek délután-este vívjuk, tehát, mikor az ideje engedi, jön és szurkol nekem és a gárdának.

– Mit ígérsz a veszprémi szurkolóknak?

– A képességeimhez mérten a lehető legtöbbet szeretném adni a HOYA-mezben. Hiszem, hogy a terveknek megfelelően újra finalisták leszünk, én pedig jó és eredményes játékkal mutatkozhatok be a helyi drukkereknek.

Tabella
Férfi kosárlabda NB I/B Piros-csoport
1. OSE Lions 18
2. HOYA-Pannon Egyetem Veszprém 16
3. Nyíregyháza Blue Sharks 13
4. MEAFC 14
5. Tehetséges Fiatalok 14
6. MTK Törökbálint 12
7. PVSK-Kronosz Kiadó 12
8. Calle Pubfood Békés 13
9. Bonyhádi KSE 13
10. Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC 13
11. Vásárhelyi Kosársuli 11
12. Vasas Akadémia 12
13. Nagykőrösi Sólymok KE 10
14. Budapesti Honvéd SE 6
utolsó módosítás 2017. november 20. 10:27
tovább »