A sportkörünk fennállása során még nem – vagy ha mégis, akkor rég’ – volt arra példa, hogy a tagok zsinórban tizenhárom mérkőzést abszolváljanak sikerrel. Körtélyesi Gergelyék szeptemberben két zakóval kezdték a zajló másodosztályú pontvadászatot, ám azóta nem lehet velük bírni: valamennyi fellépésüket hozták. A liga legjobb formában lévő együttese az előző fordulóban is megvalósította az elképzeléseit, a palánkok alatt erődemonstrációt tartva múlta felül a Tehetséges Fiatalok-Budapestet (55-77). Az elején nem volt az igazi a mieink védekezése, de miután feljavult, rossz passzokra és dobásokra kényszerítették a sokáig alig hibázó hazaiakat, akik idővel elvesztették a fonalat, a listavezető feljavult játékának köszönhetően kizökkentek a ritmusból. Az elbizonytalanított, állva hagyott rivális hosszú gólcsendet tartott. A vendégek a fordulás után okosan és taktikusan pattogtattak, a sorsdöntő pillanatokban higgadtan oldották meg a feladataikat. A fővárosiaknak nem ízlett az agresszív védekezés, ráadásul a hajrára elfogyott a szuflájuk is.
Kálló Nándorék ősszel – mikor a Vetési gimnáziumban a helyi kosárlabdázás hatvanötödik évfordulóját ünnepelték –elbántak a bonyhádiakkal (86-78). A mieink akkor nagy ambícióval vetették magukat a küzdelembe: szemre is tetszetősen játszottak, mindenki beletett valamit a közösbe. Sokáig nem engedték magukhoz közel az ellenfelet, ám mikor Kámán Tamás megsérült, Körtélyesinek pedig faultproblémái lettek, a letámadással próbálkozott, illetve meglepetésben reménykedett vendégek lábra kaptak. A HOYA-mezesek hiába vezettek a záró negyed előtt tizenhat ponttal, a végén csak nehezen csikarták ki a diadalt.
A bonyhádiak jelenleg – hét győzelemmel és nyolc vereséggel – hetedikek a tabellán, de az eddig mutatottnál többre képesek. Odahaza hat–kettő a mérlegük, saját környezetben a Motax-Pápai KC-t (92-68), az MTK Törökbálintot (77-65) és az Oroszlányi SE Lionst is (92-85) két vállra fektették. Legutóbb kikaptak a törökbálintiaktól, ám a Tömösváry Máté (az évadban harmincötös a teljesítményindex-átlaga), Sömenek Martin és Baki Sándor trió minden vetélytársra veszélyt jelent. S akkor még nem szóltunk Kovács Balázsról, Braun Bencéről és Ugrinic Szinisáról. Az előttünk álló találkozó Hegedűs Attilának és Jilling Lászlónak alighanem különleges lesz, lévén, tavasszal még a riválist erősítették.
– Újabb rangadó vár ránk, ami biztosan nehéz lesz, de mert fizikálisan és mentálisan is erősek vagyunk, bírjuk a gyűrődést – mondta Mérész Csaba vezetőedző. Bonyhádon remek képességű játékosok vannak, főként az otthonukban működik jól, amit csinálnak; feléjük a dobóhelyzet kialakításáért is keményen meg kell dolgozni. Gyanítom, éles derbit vívunk ellenük. Korrekt és jó összecsapást játszanánk velük, s természetesen a siker reményében lépünk a pályájukra. Jó hangulatban, ám nem elbizakodottan várjuk a bajnokit. A céljaink elérése szempontjából minden párharcunkat hozni akarjuk. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy a védelmünk miként működik. Precíz és kiegyensúlyozott teljesítménnyel kevés ponton kellene tartanunk őket, ezért a hátsó alakzatunknak újra szigorúnak kell lenni. Még csiszolható a produkciónk, igaz, egyre közelebb járunk ahhoz a kosárlabdához, amit játszani szeretnénk. Remek egység alakult ki a tanítványaim között, pedig az elmúlt hetekben folyamatosan rotáltam a keretet, hiszen messze még az idény vége.
